ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A Szabályzat célja és hatálya
Jelen Szabályzat célja annak biztosítása, hogy a  Dr. Pados  Egészségügyi Szolgáltató és Oktatási Bt.  adatkezelése az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak megfeleljen, továbbá összhangban legyen az adatkezeléssel kapcsolatos egyéb jogszabályi rendelkezéseknek. Ennek megfelelően, a jelen Szabályzat célja, hogy az Adatkezelő, mint egészségügyi adatokat kezelő gazdasági társaság tevékenysége során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben,  valamint a 2018. május 25. napjától irányadó GDPR rendeletben (az Európai Parlament és Tanács 2016/679 sz. rendelete), továbbá az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben (továbbiakban Eüak.) foglaltaknak maradéktalanul eleget tegyen.
A Szabályzat személyi és tárgyi hatálya kiterjed:
• az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetre (Adatkezelő), annak valamennyi munkavállalójára, valamint a szakmai felügyeletet, ellenőrzést végző szervezetre és természetes személyre,
• az Adatkezelővel kapcsolatba került vagy kerülő, illetve annak szolgáltatásait igénybe vevő természetes személyre (továbbiakban: beteg vagy érintett),
• azon külső szolgáltatóra, amely a fogorvosi ellátást nyújtó Adatkezelő tevékenységi körébe tartozó személyes adatot kezel, vagy azzal kapcsolatba kerül,
• az Eüak tv. előírásai szerint kezelt, az érintettre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatra.
• jelen szabályzat hatálya nem terjed ki az Adatkezelőnél fennálló munkaviszonnyal kapcsolatos adatkezelésre.
1.2. Az egészségügyi adatkezelés célja:
Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésének célja (Eüak tv. 4. § (1) bekezdés):
• az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása,
• a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is,
• az érintett egészségi állapotának nyomon követése,
• a népegészségügyi, közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele,
• a betegjogok érvényesítése
• a társadalombiztosítás részére történő adattovábbítás az OEP finanszírozású szolgáltatás esetén.
 1.3. Az adatkezelés jogalapja:

Az adatkezelés jogalapja az Eüak tv., valamint az Eü tv. által előírt, illetékes hatóság részére történő kötelező adattovábbítás (beleértve az OEP felé történő kötelező adattovábbítás esetét is amennyiben a beteg a társadalombiztosítás terhére veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatást) esetében a GDPR rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti jogi kötelezettség teljesítése. Egyéb esetben a GDPR rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján, az Adatkezelővel, mint egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződés teljesítése. A hírlevélre történő feliratkozás céljából kezelt e-mail címek adatkezelésének alapja az érintett hozzájárulása.
 II.AZ ÉRINTETTEK JOGAI, ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÜK
2.1. Az érintett jogai az Adatkezelővel szemben:
• tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről,
• adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt kötelező adatkezelések kivételével – törlését kérheti,
• tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen,
• jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat.
• 2.2. Tájékoztatáshoz való jog:
• Az érintett kérelmére az Adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, arról, hogy az adatkezelés folyamatban van-e, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Az Adatkezelő köteles a tájékoztatást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legkésőbb 25 napon belül írásban, közérthető formában megadni. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A tájékoztatást az Adatkezelő az adatvédelemmel kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabály előírásai alapján tagadhatja csak meg.
A személyes adatot törölni kell, ha
• a kezelése jogellenes,
• az érintett kéri, illetve az adatok kezelésére adott hozzájárulását visszavonja, kivéve, ha az adatkezelést jogszabály rendeli el,
• az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem korrigálható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának határideje lejárt,
• a személyes adatokat jogellenesen kezelték,
• azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte.

A helyesbítésről, törlésről az érintettet, vagy azokat, akiknek korábban az adatot továbbították, tájékoztatni kell, kivéve, ha ez az érintett jogos érdekeit sérti.
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha
• a személyes adatok kezelése, továbbítása kizárólag az adatkezelő, adatátvevő jogának, vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést a törvény rendelte el,
• ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik
• a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.
Az Adatkezelő az érintett tiltakozás ellenére kizárólag akkor kezelheti tovább az érintett adatait, ha azt számára jogszabály teszi kötelezővé.
 Kártérítés, sérelemdíj:
Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
 III. AZ ADATKEZELÉS MÓDJA
3.1. Adatkezelésre jogosultak:
Az egészségügyi ellátó hálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – jogosult:
• a betegellátó,
• szolgáltató vezetője, illetve
• a szolgáltató vezetője által megbízott személy.
Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, vagy megsemmisüléssel, megváltozással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

3.2. Adatfelvétel:
Az adatfelvétel során az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell az adatfelvétel időpontját és az adatfelvevő személyét. A beteg dokumentációjában történt minden feljegyzést, beírást aláírással vagy kézjeggyel, és ha szükséges, dátummal kell hitelesíteni, elektronikus adatkezelés esetén a bejegyzést végző egyértelmű azonosítását is biztosítani kell. Az Adatkezelő az érintett által megadott személyes adatokat (név, születési hely- idő, anyja neve, lakcíme), továbbá a kezelés előtt vagy annak során rögzített egészségügyi adatokat elektronikus adatbázisban rögzíti és tárolja.
A közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló (törvényes képviselő) adta meg, illetve engedélyezte.
3.3. Adattörlés:
Adatot törölni csak a jelen Szabályzat alapján lehet. A törlés során be kell tartani az adatvédelmi előírásokat különös tekintettel a jogosulatlan hozzáférésre. A törlés során a manuálisan kezelt adatokat fizikailag meg kell semmisíteni, elektronikusan tárolt adatok esetében azokat helyrehozhatatlanul meg kell változtatni. Az adattörlést az Adatkezelő vezetőjének engedélyével lehet elvégezni. A kamerafelvételek során rögzített kép- és hanganyag legfeljebb 30 nap elteltével automatikusan törlésre kerül kivéve, ha az szabálysértési vagy büntetőeljárás alapjául szolgáló bizonyítékul szolgál, amely esetben az Adatkezelő a kép- és hanganyagot kizárólag a nyomozóhatóság részére küldheti tovább.
3.4. Fogorvosi ellátás céljából történő adatkezelés:
A fogorvosi, szájsebészeti ellátás során az Adatkezelő rögzíti a kezelést igénybe vevő személy (érintett) személyes-, illetve a kezelés szakszerű lefolytatása céljából szükséges egészségügyi adatait. Az érintett vagy törvényes képviselője az egészségügyi és a személyazonosító adatokat az Adatkezelővel, mint egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződés teljesítése érdekében adja meg az Adatkezelő részére.
Az érintett (törvényes képviselője) köteles a betegellátó felhívására egészségügyi és személyazonosító adatait átadni,
• ha valószínűsíthető vagy beigazolódott, hogy valamely betegség kórokozója által fertőződött, vagy fertőzéses eredetű mérgezésben, illetve fertőző betegségben szenved,
• ha arra szűrő- és alkalmassági vizsgálatok elvégzéséhez van szükség,
• heveny mérgezés esetén,
• ha valószínűsíthető, hogy az érintett foglalkozási eredetű megbetegedésben szenved,
• ha az adatszolgáltatásra a kiskorú gyermek gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése vagy védelme érdekében van szükség,
• ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából, továbbá ügyészségi, bírósági eljárás, illetve szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás során az illetékes szerv a vizsgálatot elrendelte,
• ha az adatszolgáltatásra a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti ellenőrzés céljából van szükség.
A gyógykezelés alatt az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell a szakmai szabályoknak megfelelő adatokat. A kezelést végző fogorvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően – a kötelezően felveendő adatokon kívül – mely egészségügyi adat felvétele szükséges. Az adatfelvétel során kerülni kell azon adatok rögzítését, amik közvetlenül nem kapcsolatosak a beteg gyógykezelésével. A gyógykezelés során az egészségügyi dokumentáció kezelésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy a dokumentációhoz, illetve a beteg személyes adataihoz a gyógykezelt személy kezelését végzők férhessenek hozzá. Az Adatkezelőnél munkaviszonyban álló fogtechnikus munkakörben dolgozó munkavállalók a fogmű elkészítéséhez szükséges mértékben jogosultak megismerni a betegadatokat, a fogtechnikusok adatkezelésére egyebekben a jelen szabályzatban foglaltak irányadóak.
3.5. Orvosi titok védelme:
A betegellátót, valamint a szolgáltatóval (Adatkezelővel) alkalmazotti jogviszonyban álló más személyt a beteg egészségi állapotával kapcsolatos adat, továbbá a munkavégzéssel kapcsolatosan tudomására jutott egyéb adat vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség független attól, hogy az adatokat milyen módon ismerte meg. A betegellátót a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki a beteg gyógykezelésében nem működött közre, kivéve, ha az adatok a gyógykezelt személy további gyógykezelése érdekében szükségesek.
A titoktartási kötelezettség alól írásban felmentést adhat a beteg, vagy törvényen alapuló adatszolgáltatási kötelezettség. Az orvosi titok védelme érdekében szükséges, hogy a szolgáltató valamennyi dolgozója kötelezettséget vállaljon az orvosi titok megtartására. A kötelezettséget a dolgozó munkaköri leírásába kell foglalni, illetve ahhoz csatolni kell. Az érintettnek (betegnek) joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből. Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt
• törvény elrendeli,
• mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.
3.6. Gyógykezelés során jelen lévő személyek:
A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik. Az érintett hozzájárulása nélkül jelen lehet az érintett emberi jogainak és méltóságának tiszteletben tartásával:
• más személy, ha a gyógykezelés rendje több beteg egyidejű ellátását igényli,
• a rendőrség hivatásos állományú tagja, amennyiben a gyógykezelésre fogvatartott személy esetében kerül sor,
• a büntetés-végrehajtási szervezet szolgáltatási jogviszonyban álló tagja, amennyiben a gyógykezelésre olyan személy esetében kerül sor, aki a büntetés-végrehajtási intézetben szabadságelvonással járó büntetését tölti, és a gyógykezelést végző betegellátó biztonsága, illetve szökés megakadályozása céljából erre szükség van,
• ha bűnüldözési érdekből a beteg személyi biztonsága ezt indokolttá teszi, és a beteg nyilatkozattételre képtelen állapotban van.
Fent meghatározottakon felül jelen lehet az,
• aki a beteget az adott betegség miatt már kezelte,
• akinek az egészségügyi szolgáltató vezetője szakmai ok miatt engedélyt adott. A gyógykezelt személy kifejezett tiltakozásának ebben az esetben helyt kell adni.
Az egészségügyi szakember-képzés céljából az érintett (törvényes képviselője) hozzájárulásával lehet jelen a gyógykezelés során orvos, orvostanhallgató, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi főiskola, egészségügyi szakiskola vagy egészségügyi sakközépiskola hallgatója, valamint tanulója. A hozzájárulást a gyógykezelt személy szóban is megteheti a kezelést végző fogorvosnak.
3.7. Tájékozódási, tájékoztatási jog és kötelezettség, a beteg joga a tájékoztatáshoz:
A betegellátás megkezdése előtt a beteget tájékoztatni kell a szolgáltató adatvédelmi rendjéről. A beteg tájékoztatása az adatvédelemről a kezelést végző fogorvos kötelessége. A tájékoztatás megadását a beteg a szolgáltatási szerződés aláírásával igazolja. A beteg dokumentációjához csatolni kell a beteg esetleges korlátozó nyilatkozatát is. A gyógykezelt személy gyógykezelésével kapcsolatos tájékoztatást a beteg kezelését végző fogorvos adja meg. A beteg gyógykezelésének ápolási vonatkozásairól az őt ellátó egészségügyi szakdolgozó is felvilágosítást adhat. Szakdolgozó, illetve más dolgozó a beteg gyógykezeléséről tájékoztatást nem adhat, kivéve, ha a beteg kezelését végző fogorvos erre az adott beteg esetében felhatalmazta. A tájékoztatás személyesen történik.
A kezelést végző orvos az általa megállapított, az érintettre vonatkozó egészségügyi adatokról az érintettet közvetlenül tájékoztatja. A pszichiátriai beteg esetében kivételesen korlátozható a betegnek az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való joga, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné, vagy más személy személyiségi jogait sértené az egészségügyi dokumentáció megismerése. A korlátozás elrendelésére kizárólag a fogorvos jogosult. A korlátozás elrendeléséről a betegjogi képviselőt és a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell.
3.8. Hozzátartozó és más személy tájékoztatása:
A beteg a szolgáltatóhoz való bejelentkezéskor, vagy később rendelkezhet arról, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről, egészségi állapotának változásáról mely személyeknek adható részleges vagy teljes felvilágosítás, illetve ebből kik zárandók ki. A beteget a rendelkezés lehetőségéről tájékoztatni kell.
3.9. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga:
A beteg (vagy törvényes képviselője) jogosult tájékoztatást kapni a rá vonatkozó személyazonosító és egészségügyi adatokról, és joga van betekinteni az egészségügyi dokumentációba. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.
A beteg jogosult
• a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni,
• a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni,
• az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot vagy másolatot készíteni vagy saját költségére másolatot kapni

1. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI, JÁRVÁNYÜGYI CÉLBÓL TÖRTÉNŐ ADAT-KEZELÉS
A betegellátó haladéktalanul továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az egészségügyi és személyazonosító adatot, ha fertőző betegséget észlel, vagy annak gyanúja merül fel. Az ÁNTSZ városi intézete közegészségügyi vagy járványügyi közérdekre hivatkozva kérheti az érintett személyazonosító adatait.
1. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZEMÉLYAZONOSÍTÓ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA
6.1. Nyilvántartási kötelezettség:
Az érintettről felvett, a gyógykezelés érdekében szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot, valamint azok továbbítását nyilván kell tartani. Az adattovábbításról szóló feljegyzésnek tartalmaznia kell az adattovábbítás címzettjét, módját, időpontját, valamint a továbbított adatok körét. A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz, amely biztosítja az adatok szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szembeni védelmét, valamint azt, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. A betegellátó saját feljegyzései a nyilvántartás részét képezik.
6.2. Az egészségügyi dokumentáció tárolásának és archiválásának rendje:
A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.
Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni
• a beteg személyazonosító adatait,
• cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét,
• a kórelőzményt, a kórtörténetet,
• az első vizsgálat eredményét,
• a diagnózist és az ellátási tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját,
• az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket,
• egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését,
• az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét,
• a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat,
• a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját,
• a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését,
• a beleegyezés, illetve visszautasítás tényét, valamint ezek időpontját,
• minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.
Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni:
• az egyes vizsgálatokról készült leleteket,
• a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat,
• a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit.
Az egészségügyi dokumentáció esetében különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az részletes, szakszerű, olvasható és visszakereshető legyen. Az Eüak tv. 30 §. 1 pontja értelmében az egészségügyi dokumentáció megőrzési ideje az adatfelvételtől számított legalább 30 év (zárójelentések esetében 50 év, képalkotó diagnosztikai felvételek esetében 10 év). Az Adatkezelő maga alakítja ki az egészségügyi dokumentáció tárolásának szabályait. Az Adatkezelőnek a tárolás során biztosítania kell a dokumentáció védelmét az illetéktelen hozzáférés-, eltulajdonítás, meghamisítás, valamint fizikai megsemmisülés ellen.
VII. ADATVÉDELEM

7.1. Az adatvédelmi képzés szabályozása:

Az Adatkezelő alkalmazottainak éves jelleggel tartott adatkezelési és adatvédelmi képzésének biztosítása a vezető kötelezettsége. A képzést dokumentáltan kell megtartani. Az új belépő alkalmazottak adatvédelemmel kapcsolatos felkészítését a vezető végzi, a képzést dokumentálja. Az Adatkezelőnél adatvédelmi tisztviselő alkalmazására kerül sor. Az adatvédelmi tisztviselő feladatait a GDPR rendelet 39. cikke szerint látja el.


PANASZ, JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK
 .1. Az Adatkezelővel szemben az érintett vizsgálatot kezdeményezhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál amennyiben adatai kezelésével kapcsolatosan sérelem éri. A hatóság elérhetősége:
Név: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c
Telefon: +36 (1) 391-1400
Fax: +36 (1) 391-1410
www: http://www.naih.hu
e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu